Első nap Szöulban

A repülőút néhány kisebb turbulenciától eltekintve zökkenőmentes volt. Ja, Frankfurtban a Korean Air becsekkolásnál kicsit értetlenkedtek, hogy hogy lehetséges, hogy a vízumom 6 hónapra szól, de a repülőjegyem visszafelé plusz egy héttel később van (december 14-én jövök haza). Aztán kiderítették, hogy Magyarországgal olyan vízum-megállapodása van a Koreai Köztársaságnak, hogy 3 hónapig vízummentesen tartózkodhatnak az országban a magyarok. Szóval egy telefon, egy elrohanás az útlevelemmel (vízumommal, beszállókártyámmal), és kb. 20 perc várakozás után mindent rendben találtak.

A gépen középen ültem, ami nem volt túl szerencsés, mert még a folyosóra sem tudtam kinyújtani a lábamat, és a mellettem ülőt úgy kellett felébresztenem, hogy engedjen már ki, de hát ez van. Kaptunk vacsorát és reggelit/ebédet (magyar idő szerint 5 óra körül, miután felébredtünk, koreai idő szerint akkor már dél volt), mindkettő egészen finom volt, és kiadós.

Kb. 10 perccel a tervezett időpont után értünk Incheon-ba. Viszonylag hamar meglett a csomagom is, aztán elindultam megkeresni a koordinátoromat (óóó…. róla sokat tudnék mesélni, nagyon koreai* a csaj XD ). Nem láttam sehol sem kiírva a nevemet, és mivel többen várakoztak táblával, csak éppen hangul-lel volt a feliratok nagy része, kicsit megrémültem, hogy talán engem is így írt ki (jó el tudom olvasni, de elég lassan megy még, no). Már vagy 15 perce várakoztam, mikor odajött hozzám egy úriember, hogy segíthet-e (koreai volt), mondtam, hogy várok valakire, de nem működik itt a telefonom, nem tudom felhívni. Azt javasolta, hogy menjek el az információhoz, és próbáljam meg onnan hívni. Éppen elindultam a csomagokkal (nem akartam csak úgy ott hagyni őket), mikor odajött egy (ránézésre) fiatal nő (egyébként tényleg nem tudom, hány éves, nem lehet sokkal több 30-nál), kezében National Library of Korea táblával, hogy én vagyok-e Mónika. Szóval meglett a koordinátorom is! :)

Váltottam pénzt, összeszedtük a többieket (már reggel 5 óta kint voltak a reptéren, mert akkor érkezett a Fülöp-szigetekről az első könyvtáros), taxiba ültünk, és eljöttünk a szállásra.

A szállás: a környék érdekes (Google maps-en itten van, vannak utcaképek is). Nem erre számítottam, és az első, ami megcsapott Szöulban az a szag. Iszonyatosan büdös van néha. Egyébként rengeteg mindenféle üzlet és kávézó van a környéken, meg persze utcai kajaárusok, és gyalog kb. 15-20 percre van a Kyung Hee University, ahol hétfőtől minden hétköznap 9-től 13-ig koreaiul fogunk tanulni, elmentünk oda Jihae-vel (a koordinátor), aki visszafelé meghívott minket vacsorázni, és életemben először ettem koreai ételt, ráadásul pálcikával! Na jó, mikor látta Jihae, hogy ez még nem igazán megy, kért nekem egy villát. :P De mindenki nagyon értékelte a próbálkozásomat, és nagyon finom volt az étel (azt ne kérdezzétek, hogy pontosan mi is volt). :D

Visszatérve a szállásra: a szobám elég nagy, van benne kis üvegfallal lekerített mosdó-zuhanyzó rész, és egy mini konyha mikróval, hűtővel, elektromos főzőlappal, mosogatóval. Majd lesznek képek hamarosan.

Elmentem egy közeli szupermarketbe bevásárolni. A szobámra ráfért egy alaposabb takarítás, mert a fürdő elég érdekesen nézett ki, de ami még megdöbbentőbb: a hűtőmben valami életre kelt, tényleg, ott mozognak benne ilyen nemtommik. O.o Mondta a gondnok (?), hogy holnap intézkedik ez ügyben, addig meg inkább nem nyitom ki. Minden mást alaposan letakarítottam, így már le merek zuhanyozni, és a ruháimat is el tudom pakolni a pormentesített polcokra/szekrényekbe.

Egyelőre még net nélkül vagyok, állítólag holnap ezt is elintézik. A telefonommal meg hiába próbáltam wifi-zni, érzékel szabad hálózatokat, de nem tudom őket használni, mert be kéne jelentkezni egy olyan oldalon, ahova azt sem tudom, hogyan lehet regisztrálni. Remélem, hamar megoldódik ez a probléma, mert direkt azért vettem okostelót, hogy itt tudjak wifi-ről chat-elni, beszélni bárkivel.

Most is word-be írom ezt a bejegyzést, ha majd nethez jutok, felpakolom a blogra.

A hétvégém még szabad, valószínűleg a környék felderítésével fog telni, meg ha sikerül, jó lenne találkozni Gabrielékkel is.

Hétfőn kezdetét veszi a nyelvkurzus, de utána nem kell még mennünk a könyvtárba, mert Jihae szabadságon lesz, elvileg pénteken is. :) Kedden viszont ott fog várni minket az egyetemen, hogy megmutassa az utat a könyvtárhoz, ahol majd jól be leszünk mutatva mindenkinek. Szerdán délután meg a hosszabb itt-tartózkodás miatt be fogunk jelentkezni valami hivatalban.

Kicsit még mindig hihetetlen, hogy itt vagyok. A könyvtárosok elsőre szimpatikusak. Szerencsére mindenki kb. olyan szinten van angolból így fél napi prüntyögés után, mint én (még talán Jihae sem sokkal jobb). A mongol nő meg, ha jól vettem ki, inkább koreaiul beszél, mint angolul.

Amint lesz netem, igyekszem majd rendszeresen jelentkezni. :)

*Értsd: mindig mindent az utolsó, vagy az az utáni pillanatban küld el. Pl. a repülőjegyemet is 7-én reggel kaptam meg, igen, aznap, mikor indultam.